Hát, nos megint egyedül vagyok itthon. Vasárnap este. Ez már kezd szokásos lenni, amióta itthon amolyan pókháló-helyzet van. Mármint olyan pókháló, ami találkozott egy pirosnyelű partvissal.

Miután kölcsönösen kibánatkodtuk magunkat egymásnak tesómmal, el kellett ugrania valamiért, de majd hazajön. Legalábbis remélem. Szóval megint egyedül vagyok itthon, fortyogok magamban, meg blogokat olvasgatok, és megpróbálok nem aggódni a holnapi analitika vizsga miatt. Egy kettest ki kell izzadjak magamból. (Na erről is lehetne mit írni... mondjuk Van-e értelme túélésre játszani a Zegyetemen? címmel). És egyszercsak fura hangokat hallottam. ami nem a TV volt mert perce kapcsoltam ki. Visszetértek a nyestek a padlásunkra.. rohangálnak, de komolyan, mintha egy egész kolónia lenne, és futóversenyeznének. Jó lenne látni őket, biztos nagyon aranyosak amint éppen cafatokra rágják a másodikos ABC olvasókönyvemet vagy a plüssöket odafennt. He-he. Lehet inkább zoológiára kellett volna mennem...? Ha valaki a nyesterből ír szakdogát, szívesen látom :) (sőt van 3 talán nőstény macskabagoly is, akik élénken vokalizálnak esténként)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.