A tudomány jelenlegi állása szerint az én-tudat valahogy így hangzik:

"Egy élőlénynek a világban való boldogulásához szükséges, hogy idegrendszerében felépítse a külvilág bizonyos részletességű modelljét, amin gondolatkísérleteket végezhet (= „képzelődhet”), hogy aztán a gondolatban legeredményesebbnek tartott cselekvést tegye meg a gyakorlatban. Ez ugyanis gyorsabb és veszélytelenebb a számára, mint a gyakorlatban kipróbálni minden variációt. Ez a modell a tudat. Az éntudat akkor jön létre, amikor a modell olyan részletes lesz, hogy benne szerepel már a modellt felépítő organizmus modellje (értsd: önmagunk képe) is." (Dawkins nyomán)

Ezek szerint ahhoz, hogy egy élőlény éntudattal rendelkezzen, szüksége van bizonyos fokú idegrendszeri fejlettségre, "hardware"-re ahhoz, hogy megfelelő részletességgel tudja modellezni a környezetét azaz gondolkodjon, döntéseket hozzon. Sajnos ennek a magyarázatnak a a hátulütője, hogy akaratlanul is párhuzamokat vonunk a számítógépek és az élőlények között; ami szerintem nem helyénvaló, mivel 1) számítógépet valaki megtervezte és felépítette, és jelenlegi tudásunk nincsen arról, "az életet ki tervezte, és ki építette fel" először világunkban. Másodjára, a gépekkel ellentétben az élőlények képesek reprodukálni önmagukat, a környezetből vett energia rovására, amire a jelenlegi legfejlettebb gép sem képes tudtommal - pl. kőolaj-kitermelő gyár, műanyagöntő gyár van, de ezek alkotóelemeit is el kellett valahol készíteni, és szerintem igen nagy nehézségekbe ütközne egy olyan gép építése ami képes önmagát reprodukálni, mondjuk, műanyaból.

Továbbá: ha valóban csak a génjeink "játékszerei" vagyunk.. miért kellett nekik ezt ennyire túlbonyolítani? Nem volt elég jó a spontán DNS-replikáció, enzimekkel? :) Akárhogy is nézzük, úgy tűnik, az emberek közel vannak ahhoz, hogy mindent az uralmuk alá hajtsanak... egyedszámban ugyan még nem közelítjük meg pl. a rovarokat, de, ellentétben velük, mi feltaláltuk a Chemotox-ot, ők meg "csak" maláriával, hepatitissel és egyebekkel fertőzgetik a mi népünket. (Meg kb nincs olyan steril hely ahova ne férkőznének be a kis nyomorultak... gondolj a poratkákra!!!)

Szóval, kedves önző génjeink, mit is akartok elérni ezzel? Szuper túlélőgépekké fejlődtünk, de ez vajon nem a túlspecializáció zsákutcája?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.